Hogyan kell tb-t fizetni

Bevezetés

A társadalombiztosítás (TB) egy olyan rendszer, amely biztosítja az állampolgárok számára a szociális biztonságot. A TB-járulék fizetése kötelező minden munkavállalóra és munkáltatóra nézve, függetlenül attól, hogy milyen típusú munkaviszonyban állnak. A TB-rendszer magában foglalja a nyugdíjbiztosítást, az egészségbiztosítást, a munkanélküli-biztosítást és a családtámogatási rendszert is.

Kötelező biztosítás

A kötelező biztosítás azt jelenti, hogy minden munkavállalónak és munkáltatónak be kell fizetnie a TB-járulékot. A járulék mértéke a bruttó jövedelem meghatározott százaléka, amelyet a munkáltató von le a munkavállaló bérből, és a saját részét is befizeti. A kötelező biztosítás kiterjed:

• Munkaviszonyban álló személyekre
• Szövetkezeti tagokra
• Egyéni vállalkozókra
• Őstermelőkre
• Társas vállalkozások tagjainak

Járulékfizetés

A TB-járulék fizetése a munkáltató kötelezettsége, de a munkavállaló is köteles hozzájárulni a járulék megfizetéséhez. A járulék mértéke a bruttó jövedelem meghatározott százaléka, amelyet a munkáltató von le a munkavállaló bérből, és a saját részét is befizeti. A járulék mértéke évről évre változhat, ezért fontos, hogy a munkáltatók és munkavállalók naprakészek legyenek a jogszabályi változásokkal.

Nyilvántartás

A munkáltatóknak nyilvántartást kell vezetniük a munkavállalók TB-adatairól, például a biztosítási jogviszony kezdetéről, a fizetett járulékokról, a munkaviszony megszűnéséről. Ezt a nyilvántartást a munkáltató köteles megőrizni, és szükség esetén bemutatni a hatóságoknak.

Adóbevallás

A TB-járulékokat a munkáltatónak havonta kell bevallania és befizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallásában kell szerepeltetnie a TB-járulékokat. A munkáltatónak évente igazolást kell kiállítania a munkavállaló részére a befizetett TB-járulékokról.

Kötelező biztosítás

Járulékfizetés

A kötelező biztosítás keretében fizetendő járulékok a társadalombiztosítás alapját képezik. Ezek a járulékok fedezik a betegség, a nyugdíj, a munkanélküliség és egyéb szociális kockázatok esetén nyújtott ellátásokat. A járulékok mértékét és fizetésének módját a jogszabályok határozzák meg, amelyeket minden munkáltatónak és munkavállalónak be kell tartania.A járulékok fizetésének kötelezettsége a munkaviszony, a vállalkozói tevékenység vagy egyéb jogviszony kezdetétől áll fenn. A járulékok megfizetése a munkáltató, a vállalkozó vagy az egyéni járulékfizető feladata. A járulékok összegét a bruttó jövedelem alapján kell megállapítani, és a kifizetést követő hónap 1 napjáig kell teljesíteni.

Nyilvántartás

A kötelező biztosítás keretében fizetett járulékok nyilvántartása elengedhetetlen a jogosultságok és ellátások megállapításához. A munkáltatók kötelesek vezetni a munkavállalók személyi nyilvántartását, amely tartalmazza a biztosítási jogviszony kezdetét és végét, a jövedelem adatait, valamint a fizetett járulékok összegét.Az egyéni járulékfizetők saját maguk felelnek a nyilvántartás vezetéséért. Ennek során rögzíteniük kell a biztosítási jogviszony adatait, a jövedelem összegét és a befizetett járulékok összegét. A nyilvántartás vezetése fontos a jogosultságok igazolása és a későbbi ellenőrzések szempontjából.

Adóbevallás

A kötelező biztosítás keretében fizetett járulékok adóalapot csökkentő tételként szerepelnek a személyi jövedelemadó-bevallásban. A munkáltatók a munkavállalók járulékfizetésének adatait a munkavállalók részére kiállított igazolásokban rögzítik, amelyeket a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítésekor kell felhasználni.Az egyéni járulékfizetők a saját maguk által vezetett nyilvántartás alapján számolják el a fizetett járulékokat a személyi jövedelemadó-bevallásban. Fontos, hogy a nyilvántartás és a bevallás adatai pontosan egyezzenek, mivel ez alapján állapítják meg a járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

• A kötelező biztosítás keretében fizetendő járulékok a társadalombiztosítás alapját képezik.
• A járulékok mértékét és fizetésének módját a jogszabályok határozzák meg.
• A járulékok megfizetése a munkáltató, a vállalkozó vagy az egyéni járulékfizető feladata.
• A munkáltatók kötelesek vezetni a munkavállalók személyi nyilvántartását.
• Az egyéni járulékfizetők saját maguk felelnek a nyilvántartás vezetéséért.
• A fizetett járulékok adóalapot csökkentő tételként szerepelnek a személyi jövedelemadó-bevallásban.

Járulékfizetés

A kötelező biztosítás alapjai

Magyarországon a társadalombiztosítási rendszer alapja a kötelező biztosítás. Ez azt jelenti, hogy minden munkaviszonyban álló személy, illetve bizonyos egyéb jogviszonyban tevékenykedők számára kötelező a társadalombiztosítási járulékok megfizetése. A járulékfizetési kötelezettség a munkavállalót és a munkáltatót egyaránt terheli.A kötelező biztosítás keretében a munkavállalók egészségügyi és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosultak. Emellett a rendszer kiterjed a munkanélküli-ellátásra, a családtámogatásokra, valamint a baleseti ellátásokra is.

A járulékfizetés nyilvántartása

A társadalombiztosítási járulékok megfizetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tartja nyilván. A munkáltatók kötelesek bejelenteni a náluk foglalkoztatott személyeket, és havonta bevallani a kifizetett jövedelmek után megállapított járulékokat.A munkavállalók egyéni nyilvántartását a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ-szám) segíti. Minden biztosított személy rendelkezik TAJ-számmal, amely alapján nyomon követhető a járulékfizetési előzmény.

A járulékfizetés bevallása

A társadalombiztosítási járulékok bevallása a munkáltatók feladata. Ezt a kötelezettséget a havi társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-bevallás (ún. SZJA-bevallás) teljesítésével lehet eleget tenni.A bevallásban a munkáltató köteles feltüntetni a kifizetett jövedelmeket, a levont járulékokat, valamint a saját járulékfizetési kötelezettségét. A bevallást a tárgyhónapot követő hónap 1 napjáig kell benyújtani a NAV-hoz.

Járulékfizetési kötelezettség a különböző jogviszonyokban

• Munkaviszony: A munkaviszonyban álló személyek mind a munkavállalói, mind a munkáltatói járulékokat kötelesek megfizetni.
• Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozók a saját maguk után fizetendő járulékokat kötelesek megállapítani és befizetni.
• Társas vállalkozás: A társas vállalkozások (kft., bt., kkt. stb.) a vállalkozás tagjai után fizetendő járulékokat kötelesek megállapítani és befizetni.
• Megbízási jogviszony: A megbízási jogviszonyban végzett tevékenység után a megbízott személy köteles a járulékokat megfizetni.
• Közfoglalkoztatás: A közfoglalkoztatási jogviszonyban állók járulékfizetési kötelezettségét a közfoglalkoztató teljesíti.

A járulékfizetés mértéke

A társadalombiztosítási járulékok mértéke jogviszonyonként eltérő lehet. Általánosságban elmondható, hogy a munkavállalói járulék mértéke 18,5%, míg a munkáltatói járulék mértéke 15,5%. Ezek az arányok azonban változhatnak a jogszabályi környezet módosulásával.

Járulékfizetési kedvezmények és mentességek

Bizonyos esetekben a munkáltatók vagy a munkavállalók mentesülhetnek a járulékfizetési kötelezettség alól, vagy kedvezményes járulékfizetési szabályok vonatkozhatnak rájuk. Ilyen lehet például a start-up vállalkozások, a kisvállalkozások, vagy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása.

Ellenőrzés és szankciók

A társadalombiztosítási járulékok megfizetésének ellenőrzése a NAV feladata. Amennyiben a munkáltató vagy a munkavállaló nem teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét, akkor különböző szankciókra számíthat, mint például bírság, késedelmi pótlék vagy akár büntetőjogi felelősségre vonás.

Nyilvántartás

A munkavállalók nyilvántartása

A munkavállalók nyilvántartása elengedhetetlen a társadalombiztosítási járulékok megfelelő befizetése érdekében. Minden munkáltatónak vezetnie kell egy nyilvántartást a foglalkoztatott munkavállalókról, amely tartalmazza a következő információkat:

• A munkavállaló személyes adatai (név, születési idő, anyja neve, lakcím, adóazonosító jel)
• A munkaviszony kezdete és vége
• A munkavégzés helye
• A munkabér összege
• A levont társadalombiztosítási járulékok mértéke

A járulékfizetés nyilvántartása

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a befizetett társadalombiztosítási járulékokról is. Ez a nyilvántartás tartalmazza:

• A befizetett járulékok összegét
• A befizetés időpontját
• A befizetés jogcímét (egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, munkaerő-piaci járulék)
• A befizetés módját (átutalás, készpénz)

Adatszolgáltatási kötelezettség

A munkáltatónak rendszeresen adatot kell szolgáltatnia a társadalombiztosítási szervek felé a munkavállalók és a befizetett járulékok adatairól. Ezt az adatszolgáltatást a következő formákban kell teljesíteni:

• Havi járulékbevallás: a tárgyhónapban foglalkoztatott munkavállalók és a befizetett járulékok adatait tartalmazza
• Éves adatszolgáltatás: az előző évben foglalkoztatott munkavállalók és a befizetett járulékok éves összesítését tartalmazza
• Egyéni nyilvántartás: az egyes munkavállalók társadalombiztosítási adatait tartalmazza

Nyilvántartás megőrzése

A munkáltatónak a munkavállalók és a járulékfizetés nyilvántartását legalább 5 évig meg kell őriznie. Ez azért fontos, mert a társadalombiztosítási szervek bármikor ellenőrizhetik a nyilvántartást, és hiányosságok esetén bírságot szabhatnak ki a munkáltatóra.

Elektronikus nyilvántartás

Napjainkban a nyilvántartások vezetése egyre inkább elektronikus formában történik. A munkáltatók kötelesek a munkavállalók és a járulékfizetés adatait elektronikus rendszerekben rögzíteni, és az adatszolgáltatást is elektronikus úton teljesíteni. Ez megkönnyíti az adatok kezelését és a hatósági ellenőrzéseket.

Adóbevallás: Minden, amit tudnod kell

Kötelező biztosítás

Az adóbevallás elkészítése során az egyik legfontosabb tényező a kötelező biztosítás. Magyarországon minden munkavállalónak rendelkeznie kell társadalombiztosítási (TB) biztosítással, amely magában foglalja az egészségbiztosítást és a nyugdíjbiztosítást. A TB-járulék fizetése kötelező, függetlenül attól, hogy valaki alkalmazott vagy egyéni vállalkozó.

Járulékfizetés

A TB-járulék mértéke a bruttó jövedelem alapján kerül meghatározásra. A munkavállalók esetében a munkáltató vonja le a járulékot a bérből, míg az egyéni vállalkozók maguk fizetik be a járulékot. A járulék mértéke 2023-ban a következő:

• Egészségbiztosítási járulék: 4%
• Nyugdíjbiztosítási járulék: 10%
• Összesen: 14%

Fontos megjegyezni, hogy a járulékfizetés alól vannak kivételek, például a nyugdíjasok vagy a gyermekgondozási díjban (GYED) részesülők esetében.

Nyilvántartás

A TB-járulék fizetésének nyilvántartása a munkáltató feladata. A munkáltató köteles vezetni a munkavállalók TB-nyilvántartását, amely tartalmazza a befizetett járulékok összegét és a biztosítási jogviszony adatait. Ezt a nyilvántartást a munkáltató köteles megőrizni, és szükség esetén bemutatni a hatóságoknak.

Adóbevallás

Az adóbevallás során a TB-járulék fizetésének adatait is szerepeltetni kell. A munkavállalóknak a munkáltatójuktól kapott jövedelemigazolást (SZJA-bevallás) kell felhasználniuk, míg az egyéni vállalkozóknak saját maguknak kell nyilvántartaniuk a befizetett járulékokat.

Ellenőrzés és szankciók

A TB-járulék fizetésének ellenőrzése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata. Ha a munkáltató vagy az egyéni vállalkozó nem fizeti be a járulékot, vagy nem vezeti megfelelően a nyilvántartást, akkor szankciókra számíthat, például bírság formájában.

Összegzés

Az adóbevallás során a TB-járulék fizetésének adatai elengedhetetlenek. Minden munkavállalónak és egyéni vállalkozónak tisztában kell lennie a kötelező biztosítással, a járulékfizetés mértékével és a nyilvántartási kötelezettségekkel. A szabályok betartása nemcsak jogi, hanem pénzügyi szempontból is fontos, hiszen a mulasztások szankciókhoz vezethetnek.